Egy 17éves lány megrázó

története...

Nagyon sokat gondolkoztam rajta, hogy leírjam-e amit gondolok. Végül arra az elhatározásra jutottam, hogy nincs mit vesztenem, leírom hát az én elkeserítő, és szomorú történetemet.

Szinkronúszok. Már elég régóta. Nem a BVSC-ben kezdtem, de itt fogom befejezni. Mivel ez egy eléggé gyerekcipőben járó sport Magyarországon, ezért kevés itthoni versenyt rendeznek, ezáltal külföldön is próbálkozunk a nemzetközi versenyeken. Ilyen verseny volt azon a bizonyos napon is Prágában, amikor nekem örökre megpecsételődött az életem. Azóta nincs olyan nap, hogy ne gondolnék arra az esetre. Szinte bárhová nézek eszembe jut, sőt álmaimban is előjön. Néha sírva és ordítva kelek fel.

Tél volt. Busszal érkeztünk meg Prága külvárosába (útközben többször is eltévedtünk), ahol a Top Hotelben szálltunk meg. A hosszú és fárasztó utazás után jól esett a pihenés a 6. emeleti 4 ágyas szobákban. Én és még 3lánnyal voltam egy szobában. A többiek hozzánk közeli szobákban szálltak meg. Nem volt sok időnk pihenni, rohannunk kellett edzésre (útközben természetesen eltévedtünk), mert másnap már verseny volt, és nekünk meg kellett ismerkednünk az uszoda körülményeivel, állapotával (van-e a medencében elegendő víz), illetve mint mindig gyakorolnunk kellett végkimerüléséig. Nem csoda tehát, hogy a nap végére farkas éhesek voltunk. Az egész egyesület együtt ment vacsorázni a szálloda földszinti éttermébe, ahol szépen megterített svédasztal várt már minket és minden kedves vendéget. Az edzők is velünk ettek, velünk evett Horváth Erika is. Soha nem gondoltam volna, hogy Horváth Erika képes arra, amit akkor tett velem, azon a bizonyos estén, amikor lelki nyomorékká tett.

Bőséges volt a választék, épp ezért volt nehéz a választás, hogy mivel töltsük meg a bendőnket. Másokkal ellentétben én imádom a rántott gombát, és azon az estén is úgy döntöttem, hogy azt fogyasztok. Természetesen tartármártást is tettem mellé, üdítőnek narancslevet ittam. Miután végeztünk a főétellel (egyesek az előétellel is) úgy döntöttünk, desszert után nézünk. Így hát a junior asztal felállt és a süteményes asztalhoz csődűltünk. Semmi süti nem tetszett, úgy éreztem még a szemem se kívánja az édességeket. Ezért  is örültem meg nagyon, amikor észrevettem hogy a szomszéd asztalon fánk található. Persze rögtön felhívtam a többiek figyelmét a nyalánkságra. Vettünk is belőle bőségesen és visszatértünk a helyünkre, hogy még egy utolsó esti pletyi mellett magunkévá tegyük a kalória bombákat. Ekkor történt meg az eset…Az eset aminek ma napvilágosságra kell kerülnie, az eset ami lehet, hogy örökre tönkretette egy 17 éves lány életét.

Csak annyit vettem észre, hogy Horváth Erika felállt és felénk közeledett. És akkor megtette… Megtette azt, amit még velem az életem során soha senki sem mert megtenni. Megette a fánkomat. Még leírni is fáj, ezt a dolgot, itt a gép előtt is potyognak a könnyeim, ahogy a klaviatúrát ütöm. De muszáj megtennem…Muszáj, hogy az emberek tanuljanak ebből az esetből, muszáj hogy soha többet ne forduljon ez elő. Szóval megette… de nem csak nekem rontotta el akkor az estémet, hanem 3 másik lánynak is. Megakadályozta őket a fánk elfogyasztásában. Nem tudtam ezt megakadályozni…Egyszerűen nem tudom feldolgozni, hogy akkor nem kaptam ki a kezéből a fánkokat. Semmit sem tettem. Már bánom. Bárcsak vissza tudnám forgatni az időt. Mindent megakadályoznék. Miért kellett ezt Horváth Erikának megtennie? Miért? Az még hagyján, hogy a 3 társamat megakadályozta, hogy megegyék a lekváros fánkjukat…De könyörgöm, az enyém csokis volt. Talán azért vetette rá magát először az enyémre Horváth Erika, mert azon még csoki máz is volt. A szemeim előtt van, ahogyan csámcsog, és hullnak ki a morzsák a szájából. Egyszerűen undorodtam akkor tőle.

Azóta naponta kell járnom szakemberhez. Nem bánom, mert tudom, hogy ez segít rajtam. A családom mellettem áll, ez hatalmas kincs számomra. Remélem ez egy tanulságos eset volt, és mától bárki aki elolvassa, megpróbálja megakadályozni Horváth Erikát abban, hogy újra fánk közelébe kerüljön.